Category Archives: Olaszország

Summa summarum

117.5.24Ez is megvolt! Nagyon elégedett vagyok. Bár ideális lett volna az idő, már nem volt értelme átmenni Korzikára, mert úgy is innen megy a repülő. Ha egy mondattal szeretném összegezni, akkor azt mondanám, hogy ennyi sziklát egy helyen még nem láttam. Ha többel, akkor viszont azt: most kegyeibe fogadott az időjárás. Egyáltalán nem esett, kellemes volt az idő, csak két fél nap volt, amikor a szél miatt nem lehetett evezni. Szardínia valóban gyönyörű. A déli részeken a kihaltság, középen a nemzeti park, északon a tagolt partvonal tetszett nagyon. Ma végül Palaunál is délebbre kellet visszajönnöm, de remek helyet találtam a kajaknak. Itt pihen az óriások között. Most irány Olbia, aztán Assari, aztán Alghero, és onnan végre haza.

Műalkotások elemzése. Part 1

17.5.23A kép a szokásos, semmitmondó fotóim egyike, de most el is magyarázom, mi van rajta a sátoron meg a hálózsákba bugyolált lábamon kívül. Szemben a vékony csík már Korzika, jobbra Maddalena szigete és egy amcsi vitorlás. Szóval elértem a szorost, kimentem majdnem egészen Santa Teresa Galluráig, de rá kellett jöjjek, ott már a fű sem nő, így, ha holnap le akarom tenni a hajót – márpedig ezt kell tennem – akkor, csak a szigetek közt van esélyem. Így visszajöttem Palau mellé, egy kis himi-humi öbölbe. Remek volt az idő és a táj is. Itt már teljesen átfordult a déli részek “embertelensége”, minden talpaltnyi helyen üdülők, szállodák, strandok, csúcsra járatott idegenforgalom.

Hmm. Úgy sutyorog a vitorlás szélgenerátora a nagy csöndben, hogy lehet este kiúszom, és mint Búvár Kund megfúrom, elsűllyesztem a hajót. Siii-üüü-iiii-tyiii-üüü-siii-üüü…

Átvágva

17.5.22Látnivalókban sem utolsó, viszont taktikailag egyértelműen a legjobb nap volt! Oblia öblét – de jól hangzik – kissé levágtam. A másik oldal vége, Aranci fokának sziklái szépségükben a nemzeti parkot idézték. Aztán az ellenfényben elnavigáltam magam, szerencsére jó felé, és a következő egész cakkos öblöket levágtam néhány, a térképemen névtelen szigetre támaszkodva. Szuper jót evezve, újabb, merész kajakos terveket kovácsolva, végül Romazzino mellett találtam naplementére egy remek öblöt. A képen a kedvenc, a nap végére gusztustalanul elfolyósodó, büdös, de rendkívül finom gorgonzola sajt, a mai vacsora.

Csigatempóban

17.5.21Maradt a tisztességes szembeszél ma is, de szerencsére össze se lehet hasonlítani a tegnapival. Elindulok, de a csiga hozzám képest egy csillaghajó, meg kell küzdeni minden méterért. Estére lesz jó idő, így még épp elérem az Olbia kikötője előtti nagy félsziget végét. A partvonal barokkosan csipkésre vált, izgalmas vidék. Tele a víz zátonyokkal. Jönnek az első nagyobb szigetek: Molara és Tavolara, pont mint Stan és Pan. Az egyik gömbölyű és alacsony, a másik sziklás, meredek égimeszelő. A nap végére egy kis patak mini torkolata lesz a táborhelyem a sziklák közt.

Hej szellők, fényes szellők…

17.5.20Nos, mára megjött a régóta ígért szél. A Cannes felől érkező szokásos nagy befújások Korzika és Szardínia nyugati partjaira rendesen 3-4 méteres hullámokkal érkeznek. Itt, a keleti parton csak a sátrat döntötte hajnalban rám a szél. Az első öblöt még kínkeservvel abszolválom, a széles folyóvölgy közepén magasan kiugró Castello della Fava erődje és városa filmbe kívánkozó látvány. De aztán van néhány perc, amikor azt hiszem, minden lapátolás ellenére kifúj a nyílt tengerre a szél.

Berossantok rendesen, hiába igyekszem, fekszem a hajóra, 80-100 km/h a szélsebesség, minden tajtékzik, hátrafúj a szél. Szerencsére sikerül úrrá lenni a helyzeten. Ráadásul egy jó helyen vergődök ki, a fák árnyékában/szélárnyékában várhatom a holnapot. Alig jöttem néhány kilométert, de a távolban már látszik Molara szigete.

Hencidától Berchidáig

17.5.19Szerencsére megint kedvezően tévedett az időjárás-előrejelzés. A nagy szelek helyett ideális időben lehetett evezni. Még mindig a tegnapi nap, a hatalmas sziklafalak hatása alatt állok, azok a képek peregnek a szemeim előtt. De a Spiaggia di Berchida néven futó partszakasz azért külön említésre méltó a mai napból. A sekély vízben mindenütt sziklák, a növényzet szinte a tengerig ér, a fehér homokos fenék felett evezve a zöld vízen, tisztára mint egy karib-tengeri képeslap.

Tamás Csodaországban

17.5.18A mai táj volt szerintem az egész út eddigi legszebb része. Mérhetetlen, lenyűgöző, lélekzsibbasztó sziklafalak az egyik oldalon, a végtelen tenger a másikon. Rákényszerítenek, hogy arra gondolj, mennyire kicsi, jelentéktelen, törékeny és halandó vagy. Szerencsére kitartott a jó idő, így végigélvezhettem ezt az elképesztő részt. Barlangok, márvány öblök fehér kaviccsal, nem ember léptékű világ. Teljesen a hatása alatt vagyok.

Tüskék gyöngyszemmel

17.5.17Reggelre kifújta magát a szél, mehet minden tovább. Csipkés sziklaszirtek, zord zátonyok mellett visz az út. A hegycsúcsokon, mint direkt oda faragott szobrok, hatalmas kőtüskék meredeznek. Némi homokos rész után apró gyöngyszem: Arbatax tengerbe nyúló sziklája, fák árnyékában megbújó fehér házikókkal. Ezt csak innen a vízről lehet megcsodálni. Estére befutok Santa Maria Navarresébe, előttem lélegzetelállító látvány, a Szardínia egyik legszebb részének mondott nemzeti park 500 méteres, függőlegesen a tengerbe szakadó kőfalai. Remélem jó idő lesz…

Szünetjel

17.5.16Nos, ma fordult a kocka, méghozzá alaposan. Reggel még két órát eveztem tükör vízen, aztán Szardínia megmutatta a másik arcát is: komoly szembeszél csapott le a semmiből, egy pillanat alatt hatalmas tarajos hullámokat gyártva a vízre. Nagy nehezen elvergődtem még egy öbölig, de esélyem sincs a folytatásra. Igazi expedíciós hangulat. Település sehol, remélem kitart a vizem, amíg eljutok valahova. Utoljára a Duna-deltában volt ilyen. De ez szebb :)

Távol mindentől

17.5.15Gyönyörű ez a vidék! Vad, sziklás, de tele barátságos, hívogató öblökkel. Se a csizma talpán, se Szicíliában nem voltak ilyen jó táborhelyek, mint itt. Pedig még nem is értem el az igazán szépnek ígért részeket. Település alig, azok is picik, ipar, út, ember nincs. Remek hely :)

Jó nagyot mentem ma is, az idő továbbra is jó. Viszont rímelve az előbb írtakra, térerő sincs, úgyhogy késni fog a poszt… A képen a holnap reggeli etap.