Elfogy az első kiadás

javitott-kicsiLegnagyobb örömömre hamarosan elfogy az első kiadás – már csak 20 példány maradt. Ha valaki még Karácsonyra szeretne rendelni, most tegye!

Természetesen már készül a második kiadás, de az csak januárra lesz elérhető. Bevallom, nem terveztem ekkora rohamra.

Köszönöm mindenkinek a sok pozitív visszajelzést. Ezek hatására, hogy jövőre is legyen újdonság, már belevágtam a tűzföldi kaland megírásának :)

A képen a Messinai-szoros, még átkelés előtt, szemben Szicília hegyei.

Kész a könyv!

img_20161101_142559-768x1024

És tényleg elkészült a “nagy mű”! Elégedett vagyok a végeredménnyel :)
200 oldal, 11 térkép, 84 színes kép, sok sztori és érdekesség.
Köszönöm a sok előrendelést, a héten kezdem postázni a könyveket. Közvetlenül rendelni továbbra is itt, a honlapon lehet.

Egy kis nosztalgia

tuzfold_4Az október a nosztalgia jegyében zajlik :) Az e havi Földgömb Magazinban van egy szép nagy cikk a Tűzföldi útról, és 28.-án előadás is lesz Budakalászon a Faluházban.

Rohanás

14572326_1415175508500176_4226260558882271554_nNagyon kíváncsi voltam, ezért kimértem: a két rohanós napban Capo d’ Orlado utáni résztől Cefalun keresztül Palermoig 70+75 km-t eveztem. Szűken számolva is 140 km két nap alatt. Biztos, hogy ez az eddigi tengeri rekordom :) Mégsem értem el a kompot :(

Búcsú Szicíliától

16-9-30Ahogy jöttem, úgy búcsúzik Palermo: esik. De búcsúzik! Véget ért a száműzetés, ülök a kompon, irány Szardínia, aztán haza. Az egész út alatt (értsd: Budakalásztól) tegnap találkoztam először rendes tengeri kajakosokkal. Két csodaszép Valley hajóval voltak, és a délutáni evezésükhöz képest úgy felszerelkezve, hogy szégyeltem magam. Jól kibeszélgettük magunk, vízálló telefonjukról mindjárt posztolták is az olasz kajakos oldalakra a sztorit. Ma meg a palermói elegáns evezős klubban láttak vendégül, és két hét után megfürödtem! Aztán összecsuklott útközben a kajak alatt a kiskocsi, de megszereltem, háromszor kellett jegyet vennem, mire felengedték a kajakot a kompra, de azért is indulunk!

Munkás hétköznapok

16-9-29Meguntam a felgyülemlő feladatok áradatát, és egyéb dolgom nem lévén, ma “irodai” napot tartottam. Meghekkelve egy parti bár wifijét, a széles sávon szörfözve végre nyugodtan elintéztem mindent: könyvborító tervek, októberi Földgömb cikk, rádióriport, könyv előrendelések… Így a napsütésben, a 24 fokos tenger partján ülve igazándiból tökéletesen megértem, ezért nyugodtan várom a gyűlölködő kommenteket. Megérdemlem.

Díszkíséret

16-9-28Irdatlan hanggal egymás után négy vadászgép száll fel reggel, majd egy lomha szállító. Mire az utóbbi lassan irányba áll, a négy vadász már alakzatba rendeződve fordul mögé. Együtt, pár méterrel a fejem felett brutális a dübörgés.

Ahogy visszafordulok keletnek, úgy fordul a szél is, de ennek most kivételesen örülök. Legalább elfáradok és van egy kis izgalom a visszafelé újra elért magas sziklák alatt. De lehet, hogy valamit nagyon elnavigáltam és Egyiptomban vagyok?

Gépesítve

16-9-27Lapátolok tovább Szicília “vége” felé, de a helyi repülőtér és az utána következő vagy 15 kilométeres ipari zóna visszafordulásra késztet. Ma még hagyján, de holnap ugyanezt újra, visszafelé? Ennél nyugatabbra nem megyek. A szemtelenül sziklás partokon egy régi lakótorony mellett kínálkozik egész nap az egyetlen kikötő. Itt kérdezem meg két segítőkész olasz donnától, hol tudnék vásárolni? Kedvesen útba igazítanak, és ígérik, addig vigyáznak a hajóra. A bolt jó három kilométer, és mikor a fizetéskor azon morfondírozom, hogy fogom mindezt visszacipelni, harsányan elcsíp az egyik hölgy. Nem győzték kivárni, míg visszaérek gyalog, így eljött értem autóval. Visszafelé 10 perc az út :) Sajnos itt csak ők készítettek képet – szégyellem is magam, mert nagyon kedvesek voltak, viszont este olasz kajakos veteránomról, akivel jót beszélgettünk az erősödő szélben, már nem felejtettem el.

Evezgetünk

16-9-26Szerencsére ma már jobb az idő. Maradnak a 300 méter magas falak, zord,   komor, hegyes sziklák a partokon. Olyan, mint a csizma sarkán volt, sőt. Kikötőhely sehol. Körbeevezek egy kis kopár szigetet egy torony romjaival a tetején, de beigazolódik a gyanú, amit a hatalmas madárkolónia láttán éreztem: természetvédelmi terület, nem maradhatok itt. Végül a hosszan kinyíló következő nagy öbölben találok táborhelyet. A képen pont szemben a madársziget. Időhúzás második nap: pipa.

Feldolgozás alatt

16-9-25Még csak most dolgozom fel a történteket. Reggel bejártam Palermót, megnéztem mindent, beszereztem minden információt. Nincs mese: jövő szombat. Most rosszabb, mint tegnap este volt. Elvesztettem 400 kilométert!Bár nincs térképem a további részekről, megyek tovább nyugatnak, hogy kievezzem magamból az ideget. Magas, függőleges sziklafalak kísérnek, és a partok is sziklásra váltanak. Felhőszakadások mindenfelé, de mire engem is elkap, már egy csöppnyi öbölben vacsorázok a sátorban.