Szél és… szél
Reggelre feltámad a szél, és egyre erősödik egész nap. Vége a jó világnak. Bár először hátulról ér, aztán ahogy a parttal fordulok én is, úgy oldalaz. A most már teljesen ellaposodó tájon a homokdűnék mögött mocsaras tavak sorakoznak. Ősziesre vált az idő. Még csak 5 óra, de muszáj átvergődnöm a hullámtörésen, és megvárni a folytatást. Úgy hozza a sós párát a szél, hogy egy perc alatt kéreg nő a szemüvegemen, inkább elrakom. A sátrat fél méter mélyre bevert nádcövekekhez horgonyzom. A parton szemét és haltetemek.
