Felpolcolva
Itt a vége, fuss el véle. Felhős, párás, nehéz idővel indult a nap, de aztán visszatért a jó idő. Lagosban, a kikötő bejáratát védő régi bástya mögött, gyakorlatilag a vizesárokban, a csapóhíd alatt tudtam furmányosan megállni a tetőző dagályban. A vitorlásklub tűnt esélyesnek, itt próbálkoztam. Jó sokat várakoztattak, ez nem szokott jót jelenteni. De a végén megérkezett a klub elnöke, két mondatot váltottunk, aztán azt mondta: ez a hely csak a klubtagoké, de neked az ott, a felső polcon jó lesz? Juppí, megint szuper helyen van a hajóm!
A város utáni sziklás fok tényleg csodás, de csak egy pici rész. Szerintem egy kicsit túltolják a turistáknak. Nekem a Portimao előtti rész a maga gigantikus vadságával jobban tetszett. Ma inkább a …szörfösök napja van, mindenki hóna alatt deszkával slafrikál a part felé, vagy onnan vissza. Szóval, szokás szerint összegezve: kb. 400 kilométer, brutál homokrengeteg, lagúna tévelygés, barátságos arcát mutató óceán, új ország. A részletes adatok, térkép pontok, fénykép válogatás majd otthonról. A képen a lagosi kikötő bejárata és a város előtti szörfös paradicsom az esti apályban.
