Category Archives: Fekete-tenger
Parti mutatványok
Ma elszórakoztattam fél Bulgária strandoló közönségét. Meredek dombok, hegyek kísérik a tengerpartot. Sok a sziklás rész, de nincs hiány kikötésre alkalmas homokos partban sem. A szél hajnal óta erősödik, a vízen bent gimnasztikás, de nem annyira húzós. Viszont a kikötés és az indulás a lapos strandokon… Na, az igen.
Napközben háromszor álltam ki. Persze mindenki rajtam röhögött a strandon, hogy ver el a víz. A menetrend a következő: a bukóhullám félig kitol, de mielőtt kiugranék a kajakból, jön a következő, amelyik kiszállás közben lever a lábamról. Hanyatt esek a vízbe, a kajak keresztbe fordul, a beülő telemegy sáros vízzel. Rajtam kívül mindenki örül. Indulás helyi meghajtással: megkérek három deli bolgár lifeguardot, fiatalt, családapát, ugyan tartsa már a hajót a hullámtörés szélén, amíg beszállok. A csapat a jónak vélt pillanatban bekatapultál a randa hullámok közé, amik aztán a közönség körében újból osztatlan sikert aratva, szépen agyonvernek. Még jó, hogy meleg a tenger. Amúgy meg bocsi a képek minőségéért, a telefonnal képtelen vagyok normális fotókat csinálni…
“Fokozódik” a helyzet
Továbbra is hegyes, sziklás partok mellett evezek. A sík román tengerpart után üdítő, változatos táj. Vagy fogalmazzunk úgy – egyszerűen csak szép. Olvastam róla, hogy a románok irigykednek a bolgárokra, mert itt a tengeráramlatok miatt egy hónappal hosszabb a strandszezon. Jelentem: igaz. Amikor tegnapelőtt beletapicskoltam a tengerbe Romániában, meglepődtem, hogy semmit sem melegedett a májusi hőfokhoz képest. Viszont ahogy tegnap elhagytam a sziklás rész utáni nyúlványt, 4–5 fokkal melegebb lett a tenger. Nem vicc, tényleg.
Ma egymás után hagytam magam mögött a gyönyörűbbnél gyönyörűbb üdülőhelyeket, és mindenhol tele a part, mindenki a vízben. Én is jót fürödtem. Parti szélben, szép vízen jöttem a Várnai-öbölig. Itt átvágtam, közben meg a szél átváltott délire, pillanatok alatt méteres hullámokat hozva a nyílt tengerről. Kicsit kellett a végén tornázni, de a lényeg, hogy elvergődtem erre a remek partra. Eddig nagyon tetszik a bolgár rész. Változatos, hegyes-sziklás, zsibongó, nyugati színvonalú üdülőhelyekkel.
Hatvanas tempóban
Na kérem, erről van szó! Ez a különbség a jó idő és a rossz között. Amit eddig kínkeservvel is csak megközelíteni tudtam, azt ma fél nap alatt leeveztem. Fantasztikus ez a sziklás rész. Vörös kövek, barlangok, bennük millió kormorán fészkel. Igyekeztem közel menni a parthoz, hogy mindent lássak, lefényképezzek.
Befújt az északi szél, de nem jöttek túl nagy hullámok. Most a hajó is megmutatta, mit tud. Délre negyven kilométert mentem. Estére hatvanat. Az idő csoda jó, bárcsak ilyen lenne Isztambulig…
Újra úton
Vissza kell rázódnom az egyedüllétbe, a kajakozásba és a blogolásba is! Itt állok újra a Fekete-tenger partján. Augusztus 13., este kilenc. Tegnap ilyenkor épphogy felültem a vonatra Budapesten. Most meg már átléptem a bolgár határt. Akárcsak a hazamenetelkor, most is túl gyors a változás. Az idő rettentő fülledt, de egyenlőre remek a víz. Mit nem adnék érte, ha most három hétig ilyen maradna! Sajna, úgy tűnik csak a holnapi napom lesz még ilyen.
A part itt a határnál újra ellaposodott. A parti homokturzáson túl hatalmas nádas. A tenger felett köd ül. Paulék most is nagyon rendesek voltak. Örömmel fogadtak, minden cuccom megvan. A határ előtt felraktuk a kajakot a kis piros teherautóra, és átszámítva 350 Ft-ért átvittek a közúti határátkelőn. Kezdetnek nem rossz…
Nekifutok megint…
Az egy hétre előre jósolni próbáló időjárásjelentések szerint talán most lesz esélyem, úgyhogy a kedd esti vonattal irány a tenger! Nagyon kíváncsi vagyok, mi vár rám. Megvan minden? Jobb lesz az idő? Tengeri határátlépés kajakkal? Ahogy furcsa volt hazaérkezni, szerintem idő kell a visszaszokáshoz is. Be vagyok rezelve, de várom is. Rákendroll! Kintről jelentkezem…
340.000 kilós lapát
A felszerelésekről szóló “sorozat” folytatásaként a lapátról írnék pár sort:
Régebben nem volt lehetőségem karbon lapáttal evezni, ezért igen kellemes meglepetés volt a kezembe venni ezt a Kajner túralapátot. A keskenyebb, kisebb tollú változatot választottam. Egyrészt azért, mert ebbe kevésbé kap bele a szél, másrészt kényelmesebb az egész napos evezések során.
A lapát alig 70 dkg! Szinte elrepül az ember kezéből. Pláne az én régi, saját készítésű vörösfenyő grönlandi lapátom után. Viszont olyan merev és kemény, hogy nem kellett babusgatnom akkor sem, ha mondjuk le akartam tolni magam a partról. A szétszedhető, állítható nyél nem csak a tollak szögének egyéni beállításához adott lehetőséget, hanem a lapát hosszát is állíthatóvá tette. Bár ez is újdonság volt számomra, használtam rendesen a szél ereje és a hullámzás függvényében. Amire pedig először nem is gondoltam: kényelmes és biztonságos volt a szétszedett lapátot a lezárt beülőbe tenni éjszakára. Arról nem is beszélve, hogy tartalék lapátként csak így, szétszedhető formában jöhet szóba…
a kajakról
Többen kérték, hogy írjak néhány szót a felszerelésekről is. Hátam mögött 2.000 kilométerrel azt hiszem, már vállalkozhatok a feladatra…
Kezdem mindjárt a legfontosabbal, a hajóval.
A Mountextől kapott kajak egy nagy hagyományokkal rendelkező lett cég, a Tahe Marine gyártmánya. Wind 535 – majdnem a legnagyobb, kimondottan hosszabb tengeri túrákra, versenyekre épített üvegszálas hajó. A névből sejthető: 5,35 méter hosszú
Amire első látásra legjobban rácsodálkoztam, az az alacsony építés és a rendkívüli gyorsaságot ígérő karcsú forma. Nem létezik gondoltam, hogy ebbe minden holmim belefér. Pedig de. Induláskor több mint negyven kilónyi felszerelés, élelmiszer került a kajakba – és elfért! Ült a hajó rendesen, nem mondom. De még így is alig vetett hullámot. A tengerre érve még mindig maradt kb. 25 kg felszerelés, ez játszva elfért. Szerintem az ideális terhelése 100-110 kilogramm körül lehet evezőssel együtt persze…
Itt vannak a képek
Hírek itt és a facebook-on.
Bővítettem az expedíció facebook oldalát is. Itt, a honlapon az úthoz szorosabban kapcsolódó anyagokat szeretném megjeleníteni. A facebookon pedig egy kicsit bővebben, olyan érdekességeket is igyekszem összegyűjteni, amelyek az érintett tájakhoz kapcsolódnak.
Mint például ez a videó is a befagyott Fekete-tenger hangjáról: