Túl Thasszoszon
Egymilliárd ronda kis szúnyog döngicsél, de kiszúrtam velük, már itt ücsörgök a sátorban. Ja, és újra bocs a képekért. (Illetve a hiányukért.) Csak este kapcsolom be a telefonom, a kamerája meg továbbra is elég vacak… De semmi gáz, ha hazaértem, feltöltöm a vízhatlan gép képeit.
Nagy szerencse, hogy itt van ez a bazi nagy, csupa hegy Thasszosz szigete. Különben kiidegelne a deltavidék. Lapos partok, kilométerekre evezek tőlük, hogy elkerüljem a hullámtörést. A szigettel majdnem szemben végre elérem a legnagyobb folyó torkolatát. Időközben a szél is tutulgat. Hátulról szerencsére, de a végén eltűnök a hullámok közt. Kétméteresek takarják ki Thasszosz hegyeit. Az átjáróban megbolondul a víz, tornászni kell, de szerencsére hamar túljutok rajta. Kanyarodok vissza a hegyes partvidék felé, vége a deltának. Az biztos, ez a sziget is megérne egy külön túrát 
