Homokra feszítve
A mai nap a nyugalom tengere a tegnapihoz képest, és ez jól is esik. A közeledő hegyek első szerény kiugrásaként már reggel hétkor elhagyom Cullera sziklás kis fokát és a rajta csücsülő világítótornyot. Mély, meredek völgyekkel barázdált hegység alkotja a parti szállodasor hátterét. Kellemesen lötyögve érek Gandiába, ahol az eddigi kihaltság után egész nagy tömeg lepi el a partokat. Itt készült a homokcsodákról is a kép. Délutánra menetrendszerűen átfordul és beerősödik a szél. Nem vadul, csak értelmetlen erőlködni. Átvergődve a város kikötőjének gátján, gyorsan keresek is egy kis helyet magamnak, és megint a kajakhoz kötözgetem a sátrat.
