Gépesítve
Lapátolok tovább Szicília “vége” felé, de a helyi repülőtér és az utána következő vagy 15 kilométeres ipari zóna visszafordulásra késztet. Ma még hagyján, de holnap ugyanezt újra, visszafelé? Ennél nyugatabbra nem megyek. A szemtelenül sziklás partokon egy régi lakótorony mellett kínálkozik egész nap az egyetlen kikötő. Itt kérdezem meg két segítőkész olasz donnától, hol tudnék vásárolni? Kedvesen útba igazítanak, és ígérik, addig vigyáznak a hajóra. A bolt jó három kilométer, és mikor a fizetéskor azon morfondírozom, hogy fogom mindezt visszacipelni, harsányan elcsíp az egyik hölgy. Nem győzték kivárni, míg visszaérek gyalog, így eljött értem autóval. Visszafelé 10 perc az út 
Sajnos itt csak ők készítettek képet – szégyellem is magam, mert nagyon kedvesek voltak, viszont este olasz kajakos veteránomról, akivel jót beszélgettünk az erősödő szélben, már nem felejtettem el.
