Utánam a vízözön
Kicsit azért már kezdem unni az esőt! Egész éjjel szakadt, de rendes volt, reggel abbahagyta, amíg összepakoltam. Lassan a csizma talpa felé fordulnak a hegyek. A partot kis üdülőfaluk színesítik, egymás után hagyom el Santa Venera, Montegiordano, Borgata házait. A dombokra, a hegyek lábára olajfa ligetek kúsznak fel. Már hiányoltam, de ma ismét egy őrtorony mellett lapátolok el. De mégsem ezek, hanem az időjárás az, ami az igazi változatosságot hozza. A beerősödő északi szél szétszaggatja a felhőket, fél órás váltásokban hol süt a nap, hol szakad az eső. Egy napos periódust kihasználva állok meg este, és végre kiteregetem csurom víz holmijaimat. A nap egy hatalmas szivárvánnyal búcsúzik a tenger felett.
