Búcsú Hellásztól
Éjjel egy futó zápor, reggel gyantaillatú szél ébreszt. Csodálatos tájakkal és idővel búcsúzik Görögország. Korfu szinte karnyújtásnyira, látom a parti fák sziluettjét. Nagy kedvem volna átevezni. Már délre elérem Igoumenicát. Amikor befordulok az öbölbe, inkább szomorúságot érzek, mintsem a megérkezés örömét. Jó sok időt eltöltöttem itt, vagy kétezer kilométert megtettem, és nagyon jól éreztem magam. Gyönyörű volt, sajnálom itt hagyni!
A sziklás csúcsok megszelídültek, távolban már Albánia kopár hegyvonulatai. A komp éjjel egykor indul, viharnak egyelőre híre-hamva sincs, bár felhők gyűlnek az égen. Irány Olaszország!
