Kajakkal Európa körül

No, túl vagyok a pánikon. A párás reggelben még az is vizes lett, ami eddig nem volt, de kisütött a nap, és lassan száradnak a dolgaim. A lyuk a legrosszabb, az üvegszövet megszívta magát, sose fog megszáradni. Óriási szerencsére van a vastartalékban kb. két köbcenti epoxi ragasztó, ezt vetem be. Folyik mindenfelé, de több rétegben tudok egy kb. két milliméteres réteget húzni a lyukra. Remélem a vizet megfogja, de az biztos, hogy semmilyen fizikai behatást ki nem bír. Délutánra kész vagyok, áttolom a hullámtörésen a hajót, és nyakig vizesen a mély vízben szállok be. Estig meg sem állok, ne kelljen kikötni. Mivel úgy tűnik, nem ereszt nagyon, egész jó kedvem kerekedik. Estére eljutok Lecce magasságába. Régi olasz filmeket idéz a part: fehér világítótorony, emeletes kabinsorok a parton. Lassan megszokom a lapos partot, klasszikus operaslágereket és KFT összest énekelve szórakoztatom magam
A mai napot megúsztam, ez óriási siker. Remélem még pár napot kihúzok, de az biztos, hogy ebben a formában nem megy tovább… Kép nincs, mer` dógoztam.

Elképesztő, hogy mennyi kamiont és migránst be tudnak zsúfolni egy ilyen kompba! Egy órán át sorjáznak befelé a hatalmas teherautók, indulás után a fedélzet minden négyzetméterét alvó emberek borítják. A sötétségbe borult albán partokhoz közel hajózunk, nagy a kontraszt Korfu fényfüzérével. Reggel kilencre befutunk Brindisi öreg, vaskos kőerődök őrizte kikötőjébe. Kivarázsolom a kajakot a kamionok közül, és némi huzigálás után vízre tudok szállni egy tanker “árnyékában”. Az idő kitűnő, szerencsére tévedett az előrejelzés. Illetve csak odébb csúszott: reggel megnéztem az olasz híradót a kompon. Szardínián ítéletidő tombol, mindent elárasztott a víz. 

Itt mindenesetre kellemes tengeren vágok neki az első olasz kilométereknek. Nagy a váltás a görög sziklák után. Végeláthatatlan, jellegtelen lapos part, gyárak, kémények és tartályok. Tudtam, hogy ez lesz, mégis lelomboz. 

Aztán a szél azért csak ideér. Viharnak nem mondanám, de a lapos partokon megtörő hullámokban újra kezdem a csiszálós partról indulásokat. És ez a végzetem is! Olaszország nem hozott szerencsét. A második kikötés után megdöbbenve veszem észre, hogy a hátsó rekesz teljesen (!) tele van vízzel. Mindenem elázott: kaja, ruhák, elektromos kütyük… És rájövök, hogy most már végképp elkopott a kajak fara, eltűnt az anyag, szétnyílt a hajó alja!!! Az újabb csiszálós indulásokat már nem bírta.

Hurrá, hurrá! Indulás! Vasárnap este jöhet a következő rész a monstre műsorban: irány Olaszország. Remélem jobb idő lesz, mint az előző alkalommal. Mindenképpen szeretnék eljutni Igoumenitsa-ba, és onnan át a csizma sarkára, illetve egy picit feljebb Brindisi-be. Bárhogy is alakul, mindenképpen kalandos út lesz, hiszen sok utazgatás, és egy új ország vár rám.

Nagy örömömre a következő napokban még jó néhány előadást tartok Erzsébetvárosban az Egészség- és Sporthéten. A K11 Művészeti és Kulturális Központban (1075 Budapest, Király u. 11.) 24.-én, csütörtökön 18.30-kor is kezdődik egy. Akinek van kedve, kukkantson be!

A WWF Magyarország Alapítvánnyal együttműködve az elmúlt napokban kajakkal végig bóklásztam Gemenctől az országhatárig terjedő bioszféra rezervátum területeit a Duna mellett. Bepótolván az elmaradásaimat, utólag végigveszem az öt nap eseményeit, hátha kedvet kap valaki egy kis vízitúrához

Szóval múlt csütörtökön indultam:
Hajnalban végigsuhanva Budapesten, és az üres autópályán, már nyolc órakor vízre szálltam Érsekcsanádnál. Mivel gyönyörűek voltak a fények, gondoltam egy merészet, és felfelé indulva megkerestem a gemenci ág bejáratát fotózási célzattal. Az alig néhány méter széles “kapu” után igazi varázsvilág várt. Karcsú nyakú gémek, fehér bóbitás kócsagok, gólyák rebbennek fel előttem méltatlankodva, hogy megzavartam reggeli sziesztájukat. Náluk már csak a meredek part sarában dagonyázó vaddisznó volt sértődöttebb, mérgesen röfögve csörtetett el a sűrű bozótosban. A sekély mellékágakban összefutok egy népes szarvas csapattal is. Egy darabig fülüket hegyezve figyelnek, méregetnek, aztán hangos csobogással átvágva a vízen elrobognak az ártéren.

Remekül sikerült a Felfedezők Napja, rengeteg látogató, szuper programok. Jól el is fáradtunk.

Nagy sikert aratott az átlátszó kajak is. Így nézett ki a stand berendezés után.
Este indulok, ha minden jól megy, holnap már vízen leszek

Jó sok anyag jelent meg Athén után. Itt van pl. az RTL Klub híradója:

http://rtlklub.hu/hirek/kulfold/video/259047

Már sokan kérdezték, hogy mi a helyzet? Jelentem, rengeteg minden történt Szaloniki óta. Az út szempontjából legfontosabbal most el is dicsekszem: Íme az első első rész borítója a hömpölygő könyvfolyamból. Persze a beltartalom is megvan, kivéve az Athénig tartó utolsó szakaszt, amit remélem nemsokára sikerül megeveznem! Kedvcsinálónak majd csepegtetek néhány oldalt is.